5. ttel
A szelemek
A szt a sz elsdleges jelentsgt hordozza. A szt lehet egyszer sz (alszik, asztal, klyha), vagy sszetett (szklb, kulcstart, szemveg).
Az sszetett sz rszekre bonthat. Eltagra s uttagra. Mindkett kln is rtelmes, de egyberva ms jelents.
Pl.: kis, ember - kisember
A szthz toldalkok jrulnak. Elszr a kpzk, ez megvltoztatja a sz jelentst, nha a szfajt is.
Igbl lehet kpezni igt. Pl.: lovas, olvasgat
Lehet nvszt. Pl.: olvas, olvasmny
Igbl igenevet is kpezhetnk.
Nvszbl kpezhetnk nvszt. Pl.: hal, halsz
Nvszbl igt. Pl.: kalapcs, kalapl
A jel: mdostja a sz jelentst.
Az ighez igeidjelek jrulnak (t, tt, ni, fog).
Igemdok jele:
- feltteles md: na, ne, n, n
- felszlt md: j, sziszegk kettzve
Nvszkhoz jrul jelek:
- tbbes szm jele: k
- mellknv fokozsnak jele: bb, leg
A rag: A sz mondatbeli szerept segti.
ighez:
az alanyi s trgyas szemlyragok ragjait
nvszhoz:
- trgyrag: t
- hatrozragok: ban, ben, rl, rl, val, vel
- birtokszemlyragok
A kthang: A toldalk kztt ejtsknnyt magnhangz.
|