Petfi Sndor: A csrda romjai
tjler vers
A csrda romjai c. vers az Alfld s a hegyvidk szembelltsval indul (hasonlan Az alfld c. kltemnyhez), igen szemlyesen: a hegyvidkes tjat knyvhz hasonltja a klt, melynek "szmtalan lapjt forgatni kell", mg az Alfld szmra olyan, mint "a nyilt, flbontott levl".
A sksg vgtelensgvel azonostja Petfi a korltlan szabadsgot, majd a hangnem komorabb lesz a csrda romjainak megtallsval. A klt eltndik a csrda mltjrl, romossgnak okairl. A trtnelem hnyattatsait emlti, a trk tmadsokat („Itt rgente falu avvagy vros llott,/ Mg nem nygte haznk a trk rabsgot;”). gy gondolja, hogy a hdoltsgot tllt templom „szthullot kvnek” haszna ne vesszen, csrdt emeltek romjaibl.
A test s llek egysgt, egysges fontossgt hangslyozza, kiss gnyosan beszl a templombl csrdv vls eredmnyrl: "Itt s ott lhetnk az isten kedvre; / S lttam n csrdkban tisztbb szveket mr, / Mint kit naponknt lt trdepelni az oltr." Ez utn egy kocsmai letkp kvetkezik, majd a pusztuls. Ekkor mr a csrda egy regembert juttat esznkbe, amint letrt knyrg, pedig tudja, hogy letnek vge („S krn alzattal, hogy kiss kimlje; /Hanem sikeretlen esdekl beszdje.”). Petfi az elmlsrl r a vers zrsban („Mintha gondolkodnk a mulandsgrul..”) .
Ez a kltemny a vlsgkorszakban rdott, amely szemlyes s alkoti mlypont is volt a klt letben: szerelmi csaldsai miatt nem tallta helyt, ezrt rzdik kltemnyn a romantikus vilgfjdalom; msrszt a npiessget szerette volna tllpni, gy verse filozofikus gondolatokat is tartalmaz. A szabadsgrt kpes lenne meghalni, csakgy tartja rtelmesnek az letet, de foglalkozik az elmlssal.
Nekem szemlyesen Petfinek ez a tjler verse tetszik a legjobban (Az alfld utn). Ebben rzem a legjobban a tj irnti ragaszkodst, rajongst, valamint a realitst, mellyel a vilgban zajl dolgokat helyezi erre a helyre.
|