Magyarorsz�g G�za fejedelem �s Szent Istv�n uralkod�sa idej�n

Nagy K�roly (768-814) h�d�t�sainak idej�n Eur�pa „kereszt�ny”, hat�ra az Elba, az �rchegys�g �s Duna vonal�n h�z�dott - keletre t�rzsi szervezet� pog�ny (sv�d, szl�v) n�pek �ltek ® a X. sz. k�zep�n vall�si fordulat: csatlakoz�s a kereszt�ny hithez a fennmarad�s �rdek�ben

A honfoglal�st k�vet�en a magyar n�p berendezkedett a K�rp�t-medenc�ben, a kalandoz�sok ut�n a fennmarad�s lett t�t.

G�za

972-ben lett fejedelem

k�lpolitika:

·         felveszi a kapcsolatot Nagy Ott� cs�sz�rral (973) �s t�r�t� papokat k�r

·         fi�nak bajor hercegn�t hoz feles�g�l

belpolitika:

·         a m�g f�ggetlen ter�leteket elfoglalta

·         Erd�lyt h�zass�g�val szerezte meg

·         a Dun�nt�lon fegyveres er�vel verte le az ellen�ll� nemzets�gf�ket

¯

·         megkezdte az Eur�p�hoz val� csatlakoz�s egyetlen j�rhat� �tj�t

·         G�za ut�dj�ul fi�t, az Istv�nnak keresztelt Vajkot jel�lte, teh�t szak�tott a tr�n�r�kl�s addigi rendszer�vel

Istv�n 997-1000-1038

·         el�sz�r a ny�lt l�zad�sokkal kellett lesz�molnia: Kopp�ny, erd�lyi Gyula, Ajtony ® az eg�sz orsz�g ura lett

·         1000-ben a p�p�t�l (II. Szilveszter) k�rt koron�val koron�ztatta meg mag�t

¯

·         a koron�z�ssal feud�lis kir�lys�g alakult ki

·         a hatalom alapja a f�ldbirtok volt

·         a birtok fel�p�t�se:

·         a v�rba az isp�nt �ll�totta

·         szolg�lat�ra rendelte a kez�ben lev� ter�let fele n�pess�g�t

·         az isp�n a v�rmegye ter�let�n �l� v�rkatonas�ggal l�tta el a ter�let v�delm�t

·         az isp�n igazs�got szolg�ltatott �s a k�zigazgat�st int�zte

·         a n�pess�g m�sik fel�nek - udvarnokok - a v�rmegy�nk�nt kb. 2-3 kir�lyi, kir�lyn�i �s hercegi udvarh�zak ell�t�sa volt a feladata

·         az udvarnokok �l�re udvarisp�nok, illetve udvarnagyok ker�ltek

·         kir�lyi f�hivatalnokok

·         �gy alakult ki a kir�lyi v�rmegye-megyeisp�n szervezete

·         Istv�n uralkod�sa alatt folytatt�k a t�r�t�st ® megindult az egyh�zszervezet ki�p�t�se is

·         a kir�lyi mag�nbirtokon j�ttek l�tre a p�sp�ks�gek

·         Esztergom �rseki rangot kapott

·         meghonosodott a szerzetess�g is

·         az egyh�z anyagi alapj�r�l Istv�n nagy birtokadom�nyokkal �s a lakoss�g szolg�ltat�sainak szab�lyoz�s�val gondoskodott

·         Istv�n k�t t�rv�nyk�nyv�t ismerj�k

·         kedvez� k�lpolitikai helyzet

�llamalap�t�s

G�za fejedelem (972-997)

Amikor G�za 972-ben fejedelem lett, az orsz�g el�gg� s�lyos helyzetben volt. Megn�ttek a bels� ellent�tek, de igaz�n vesz�lyess� a k�lpolitikai k�r�lm�nyek v�ltak. A magyar t�rzssz�vets�g k�t nagyhatalom szor�t�s�ba ker�lt: a Biz�nci Cs�sz�rs�g�ba �s I. Ott� cs�sz�ri jogara alatt l�trej�tt N�met-r�mai Birodalm�ba. Az ut�bbi volt a vesz�lyesebb, neh�zfegyverzet� lovass�ga miatt, ez�rt G�za el�sz�r a n�metekkel val� b�k�re t�rekedett. 973-ban k�veteket k�ld�tt a cs�sz�rhoz, lemondott ausztriai �s morvaorsz�gi ter�leteir�l. Meg�llapodtak a kereszt�ny hitt�r�t�k tev�kenys�geir�l is. A kereszt�nys�g elv�tel�vel G�za leszerelte a n�metek magyarorsz�gi terjeszked�si sz�nd�k�nak �r�gy�t, idehaza pedig saj�t fejedelmi hatalm�nak meger�s�t�s�hez haszn�lta fel az idegen papokat. Fi�nak Vajknak is bajor hercegn�t k�rt feles�g�l: Gizell�t. Erd�lyt pedig m�r el�z�leg megszerezte h�zass�g�val, az erd�lyi gyula l�ny�t, Sarolt�t vette feles�g�l. L�nyait is kereszt�ny hatalmak vezet�i csal�djaiba h�zas�totta, egyiket a lengyel herceghez, a m�sikat a velencei d�zs�hoz.

I. (Szent) Istv�n (997-1038)

Fi�nak, Istv�nnak el�sz�r Kopp�ny felkel�s�t (997), majd az erd�lyi gyul�t (1003), v�g�l a Temes-vid�k ur�t, Ajtonyt kellett legy�znie. 1000-ben kir�lly� koron�ztatta mag�t. Az �llamforma fejedelems�g helyett feud�lis kir�lys�g lett. Ekkor m�r a nemzetis�gi sz�ll�ster�letek jelent�s h�nyad�t uralta.

Els� kir�lyunk kezdett hozz� az �llamszervezet ki�p�t�s�hez. A hatalom alapja teh�t a f�ldbirtok volt. Az egykori nemzets�gf�k sz�khely�n �ll�, imm�r kir�lyi v�rosokba saj�t ember�t, az isp�nt helyezte. Az � szolg�lat�ra rendelte a v�rn�pet. Munk�juk �s szolg�ltat�saik tett�k lehet�v� az isp�n sz�m�ra, hogy a r�b�zott v�rmegye v�delm�t az ottani v�rkatonas�ggal biztos�tsa. A v�rkatonas�g a v�rjobb�gyoknak nevezett el�lj�r�k ir�ny�t�sa alatt �llt. Az isp�nnak a k�zigazgat�s mellett igazs�gszolg�ltat�si jogk�re is volt a v�rmegy�ben. Az ott �l� lakoss�g m�sik nagy h�nyad�t a ter�let�n l�v� kir�lyi, kir�lyn�i, illetve hercegi udvarh�zak ell�t�sa �s az azokhoz tartoz� udvari birtokok megm�vel�s�re rendelt�k. �ket nevezt�k udvarnokoknak. Munk�jukat az udvarnokisp�n vagy n�dorisp�n �s az udvarnagyok szervezt�k meg. Ez ut�bbiakra egy-egy megye udvarh�zainak igazgat�s�t b�zt�k. Tev�kenys�g�ket a kir�lyi f�hivatalnokok ellen�rizt�k. Ezzel l�nyeg�ben kialakult a kir�lyi v�rmegye szervezete, a kir�lyi udvarb�l mint k�zpontb�l ir�ny�tott k�zigazgat�s hierarchi�ja.

Istv�n az �j rendet �s szervezetet t�rv�nyekkel is igyekezett meger�s�teni. K�t t�rv�nyk�nyv�t ismerj�k.

Egyh�zszervezet kialak�t�sa

A hitt�r�t�st k�lf�ldi papok v�gezt�k. Ez Istv�n uralkod�sa alatt be is fejez�d�tt. A II. t�rv�nyk�nyv elrendelte, hogy 10-10 falunk�nt �p�tsenek egy templomot. A kir�lyi mag�nbirtokon p�sp�ks�get szerveztek, a XI. sz�zadban t�z ilyen volt. Esztergom �rseks�g rangj�ra emelkedett, aminek az�rt volt nagy jelent�s�ge, mert biztos�totta a magyarorsz�gi egyh�z f�ggetlens�g�nek a n�met �rseks�gt�l. Megindult a hazai papk�pz�s is, a szerzetess�g is meghonosodott, benc�s ap�ts�gok alakultak Pannonhalm�n, Veszpr�mv�lgyben, P�csv�radon, Zalav�ron �s Bakonyb�lben.

Els� kir�lyunk a magyarorsz�gi egyh�z gazdas�gi h�tter�t hatalmas birtokadom�nyokkal �s a lakoss�gra r�tt egyh�zi tizedszolg�ltat�si k�telezetts�g elrendel�s�vel teremtette meg. Hal�la ut�n 45 �vvel, 1083-ban avatt�k szentt�. Apja politik�j�t folytatva, siker�lt Magyarorsz�got beillesztenie a kereszt�ny hit� Eur�p�ba, ezzel biztos�tva a fennmarad�st