A magyar n�p eredete, v�ndorl�sa, a honfoglal�s, kalandoz�sok

A magyar n�p eredete �s v�ndorl�sa

N�p�nk �st�rt�net�r�l �rott eml�keink nincsenek, err�l a korr�l a legt�bb inform�ci�t a magyar nyelvt�rt�neti elemz�s�b�l ismerhetj�k meg. Ezenk�v�l f�ldrajzi ismeretek, r�g�szeti leletek, n�prajzi �sszehasonl�t�sok seg�ts�g�vel tudjuk n�p�nk legr�gibb t�rt�net�t felid�zni.

A magyar nyelv �s a magyar n�p a finnugor n�pek csal�dj�b�l sz�rmazik. Ennek bizony�t�ka a k�z�s alapvet� sz�kincs (testr�szek, rokoni kapcsolatok, sz�mok nevei), a nyelvszerkezeti saj�toss�gok (ragok, n�vut�k, birtokos szem�lyragok), �s a hangs�lyoz�s.

• Az �shaza val�sz�n�leg Nyugat-Szib�ri�ban, az Ob foly� als� foly�sa melletti, erd�s sztyeppe volt. Els�sorban hal�szat �s vad�szat adta �seink �lelm�t. Ekkor m�g egy nagy k�z�s n�p volt, az ur�li. (Kr. e VI-IV. sz.)
• A IV. �vezredben m�r a finnugor n�pcsoportba tartoztunk, ugyanis a szamoj�dok kiv�ltak.
• A Kr.e. III. �vezredben m�r ugorokr�l besz�l�nk, a finn-permiek nyugatra h�z�dtak. Fejl�d�snek indult a hal�szat-vad�szat technik�ja, �j eszk�z�ket kezdtek el haszn�lni, csiszolt k�eszk�z�k, nagy ed�nyek.
• Kr. e. 2000 k�r�l az el�magyarok csoportja v�lt ki, �k melegebb, sz�razabb vid�kre, d�lkeleti ir�nyba h�z�dtak. Itt m�r a d�li szomsz�dok hat�s�ra beindult a termel�s (b�za, k�les), az �llattart�s. (juh, kecske, l�, teh�n) Fokozatosan �lltak �t a termel� �letre a zs�km�nyol�r�l. F�mszersz�mok haszn�lata. (kapa, bronzsarl�, �rl�k�) Kr. e. 1500 k�r�l pedig beindult a nom�d �llattart�s is, juhokat, h�taslovakat tartottak. Nagyot fejl�d�tt a bronzm�vess�g, a csal�dok apajog�v� v�ltak.
• Kr. e. 800 k�rny�k�n pedig kialakult a magyarok n�pcsoportja, h�v�sebb, nedvesebb �ghajlat� ter�letre k�lt�ztek. Ekkor alakult ki a n�pi �ntudat, �s term�szetesen a n�v is.
• Kr. e. 500-ban a magyarok m�r a D�l-Ur�lban laktak (Cseljabinszk k�rny�k�n, b�r ez kor�ntsem biztos) fejl�d�tt a kereskedelem is, az olcs�bb vas is elterjedt, “fegyveres er�k” alakulnak, �j, ny�l, kard, l�ndzsa, pajzs �s p�nc�l haszn�lat�val. �lez�dtek a vagyoni k�l�nbs�gek is.
• Kr. e. 500 �s Kr. U. 550 k�z�tt �seink �tk�lt�ztek Bask�ri�ba. (Magna Hungaria) Ez alatt a Volga, K�ma �s az Ur�l �ltal hat�rolt ter�letet �rtj�k. A f�ldm�vel�s jelent�sen fejl�d�tt, megismert�k a vaspapucsos faek�t, �s egyre n�ttek a vagyoni k�l�nbs�gek. Val�sz�n�leg ott alakult ki a h�t t�rzs. /Ny�k, Megyer, K�r, K�rtgyarmat, Tarj�n, Jen�, Keszi/. A t�rzsszervezet m�r mesters�ges politikai alakulat.
• A VIII. sz�zad k�zep�n Lev�di�ba k�lt�ztek, a vir�gkor�t �l� kaz�r birodalom fennhat�s�ga al� ker�ltek. A kagan�tushoz val� tartoz�s ad�fizet�ssel �s katon�skod�ssal j�rt egy�tt. Sok mez�gazdas�gi technik�kat tanultak, �s a kereskedelemmel is megismerkedtek. �gy m�r a letelep�l� �llatteny�szt�s is gy�keret ver, baromfit, marh�t, sert�st tartottak. A “betakar�t�shoz” csoroszly�s ek�t is haszn�ltak. Elterjed a szablya is, meghonosodik a rov�s�r�s is, a kaz�rok �ltal. A kaz�r kag�n egy fejedelmet b�zott meg vezet�s�kkel /kende, k�nd�/, de a val�s�gos hatalmat a n�p vezet� r�teg�b�l kiv�lasztott gyula tartotta a kez�ben. Gazdas�gi helyzet�kre kedvez�en hatott a kaz�r birodalom gyors fejl�d�se is. Az akkori Kelet-Eur�pa legfejlettebb �llam�nak hat�sa jelent�sen hatott a nom�d �llattart� magyarokra, �s az �lland� megteleped�s fel� szor�totta �ket.
• A IX. sz�zad elej�n belh�bor� r�zta meg a Kaz�r Birodalmat. A magyarok a k�zponti hatalom ellen foglaltak �ll�st, �gy a kaz�r-magyar viszony megromlott. A magyars�g biztons�gi okokb�l 840-850 k�r�l nyugatabbra h�z�dott. (Ekkor csatlakozott a 8. t�rzs, a kabar) �gy ker�lt a Dnyeper, Dnyeszter, Bug �s Szeret foly� vid�k�re, a magyars�g �ltal Etelk�znek nevezett ter�letre. A sz�ll�ster�letet eg�szen az Al-Dun�ig �s a D�l-K�rp�tokig terjesztett�k ki. Az �j sz�ll�shelyen cs�kkent a f�ldm�vel�s �s n�vekedett a legeltet� �llattart�s szerepe. A t�rzsek a lemondott Levedi helyett �j f�fejedelmet v�lasztottak, �lmos szem�ly�ben. A f�ggetlens�g megteremt�se ut�n a fejedelem er�s hatalmat �p�tett ki, sz�vets�get k�t�tt a t�bbi t�rzzsel.
• 862-t�l �seink egyre t�bbsz�r j�rtak Nyugaton, ugyanis a fejedelmi hatalom meger�s�d�tt, ez�rt a magyars�g t�bbsz�r viselt k�l�nb�z� sz�vets�gekben h�bor�t. �gy m�djuk volt a K�rp�t-medenc�t mind f�ldrajzi, mind politikai szempontb�l alaposan megismerni. Az itt tal�lt legel�k, sz�nt�f�ldek kedvez�k voltak gazd�lkod�si szok�saiknak, strat�giai szempontb�l pedig j�l v�dhet� a medence.
• A 890-es �vekben a magyarok val�sz�n�leg tudatosan k�sz�ltek a K�rp�t-medence megsz�ll�s�ra. A megsz�ll�s hosszabb folyamat volt, a felder�t�, porty�z� seregeket csak k�s�bb k�vette �rp�d hada. A honfoglal�k sz�ma k�zel f�lmilli� volt, m�g az itt tal�lt lakoss�g n�pess�ge csak k�tsz�zezer lehetett.
• 892-ben a magyarok a keleti frankokkal sz�vetkezve puszt�tott�k Szvatopluk morva birodalm�t. 894-ben Biz�nc sz�vets�g�ben megt�madt�k a bolg�rokat. M�g ugyanebben az �vben Szvatopluk fejedelem h�v�s�ra ism�t a K�rp�t-medenc�be mentek a magyarok, a keleti frankok birodalm�t, a Dun�nt�lt puszt�tott�k. A dun�nt�li hadj�rat idej�n meghalt a morva fejedelem �s a magyar hadak nem t�rtek vissza az Etelk�zbe, hanem a Fels�-Tisza vid�k�n v�rt�k be az �rp�d (�lmos fia) vezette f�sereget. A f�sereg 895 tavasz�n a Vereckei-h�g�n vonult be a K�rp�t-medenc�be. Ez volt tulajdonk�ppen a honfoglal�s els� l�p�se. A magyars�g z�me ekkor m�g az Etelk�zben maradt. A beseny�k �s a bolg�rok megt�madt�k, �s menek�l�sre k�sztett�k az Etelk�zben v�delem n�lk�l maradt magyars�got. a menek�l�k csak nagy vesztes�gek �r�n �rkeztek a K�rp�tok h�g�in kereszt�l a f�sereg ut�n az �j haz�ba. Val�sz�n�leg maradt vel�k n�mi katonai v�delem, �gy el tudt�k ker�lni a teljes veres�get. Bizonyos elm�letek szerint a beseny�kt�l �s a bolg�rokt�l elszenvedett veres�g tiszts�g�be �s �let�be ker�lt a f�fejedelemnek, �lmosnak. M�sok szerint az akkori fejedelemnek tilos volt megl�tni az �j haz�t. Legal�bb 400 ezer magyar j�tt be a honfoglal�ssal, vagy m�r �ltek itt magyar anyanyelv�ek. Az ut�bbi L�szl� Gyula kett�s honfoglal�s elm�let�t l�tszik igazolni, miszerint 670 k�r�l m�r bej�tt egy magyar t�rzs a K�rp�t-medenc�be. Ezt igazolja az avarok nagyon kis sz�ma is, mivel azok k�zben elmagyarosodhattak. Ennek ellen�re az itt tal�lt lakoss�g z�m�t avarok �s szl�vok alkott�k. 895-ben a Dun�t�l keletre es� ter�leteket sz�llt�k meg a benyomul� magyar t�rzsek. 895 �s 899 k�z�tt rendezkedtek be az elfoglalt ter�leteken. 899-ben ker�lt sor Pann�nia megsz�ll�s�ra. 900-ra az eg�sz K�rp�t-medence a magyars�g megsz�ll�sa al� ker�lt. A megteleped�st er�skez�, tudatos politikai hatalom ir�ny�totta. A vezet� val�sz�n�leg Kursz�n k�nd� volt. A hadak vez�re pedig �rp�d gyula volt. K�s�bb - 904-ben, Kursz�n hal�la ut�n - �rp�d lett a nagyfejedelem. T�rsadalom: A t�rzsf�k egy-egy orsz�g r�sz urai voltak. A t�rzsi keretek m�r er�sen bomlottak. A magyar t�rsadalom a honfoglal�s ut�n m�r l�nyeg�ben oszt�lyt�rsadalom volt. Alapsejtje a nagycsal�d, amely t�bb csal�db�l �llt. A X. sz�zadi magyar t�rsadalmat a szem�lyi f�gg�s tartotta �ssze. A cs�cs�n a fejedelem �llott, alatta az �rnak tisztelt t�rzsf�k �s a b�nek nevezett nemzets�gf�k. Alul a szabad k�zn�pi falvak lakoss�ga �s a szolgan�pek, az �nek voltak. A kett�s fejedelems�g utols� form�i is elt�ntek.

Vall�s

A magyars�g vall�sa a s�m�nizmus, a vil�g gonosz szellemek, a l�that�vil�g �s az �gi vil�g h�rmas�b�l �ll �ssze. A h�rom szintet a csod�latos �letfa fogja �ssze. Ez �tmenet az egyistenhit fel�. A m�v�szet egys�ges, fejlett volt, sz�mos mohamed�n, perzsa, biz�nci elemet vettek �t. Ezekb�l a mot�vumokb�l �s vall�si k�pzeteik �br�zol�s�b�l alak�tott�k ki p�ratlan m�v�szeti st�lusukat.

�letm�d

A honfoglal�s ut�n a lakoss�g mind nagyobb r�sze foglalkozott f�ldm�vel�ssel, �llatteny�szt�ssel. A marhateny�szt�s ker�lt t�ls�lyba, de a juhteny�szt�s, valamint a ridegen tartott lovak sz�ma is nagy volt. Az ipar is kiterjedt, voltak m�r vasver�- �s fazekasm�helyek, sz�v�h�zak. K�bor f�mm�vesek is j�rt�k az orsz�got. Kialakult a vaskoh�szat �s a f�mm�vess�g. �seink kiterjedt kereskedelmet folytattak. Nem szakadtak meg a r�gi sz�lak /Kijev/, �szak fel� �j utak alakultak ki /Pr�ga/.

Kalandoz�sok

A K�rp�t-medenc�be �rkez� magyars�got f�lelmetes harcmodor jellemezte, a X. sz�zad els� fel�t jellemz� kalandoz�sok sor�n �seink els�sorban zs�km�nyszerz� c�llal t�bb hadj�ratot is vezettek Nyugat-Eur�p�ba, Biz�ncba. A hadj�ratokat egyed�l a Keleti Frank Kir�lys�g tudta megt�rni 933-ban Merseburgn�l, �s 955-ben Augsburgn�l. Ezzel le is csillapodott a magyar kalandoz�si kedv. Az ittmarad�s �s a f�ggetlens�g �rdek�ben �j �letform�t kellett felvenni. Ebben �ri�si szerepet j�tszott G�za fejedelem �s fia Szt. Istv�n.