Flfmek
Flvezetk
A flfmek a peridusos rendszer IV.A oszlopban tallhatk; A flfmek egy rsze flvezet (Szilcium, Germnium), ami azt jelenti, hogy bizonyos krlmnyek kztt vezetkk tudnak vlni.
A flfmek rendelkeznek fmekre s nemfmekre jellemz tulajdonsgokkal is- fizikai tulajdonsgaik a fmekre, kmiai tulajdonsgaik a nemfmekre hasonltanak.
Szilcium (Si)
Sttszrke, fmesen csillog anyag, kristlyszerkezete atomrcsot alkot, a gymnthoz hasonlthat. Szablyos rendszerben, oktaderben kristlyosodik.
Ahogy a flvezetkre is jellemz, a szilcium alacsony hmrskleten szigetel, mr szobahmrskleten is vezetv vlnak.
Reakcikzsge szobahmrskleten kicsi. Olvadspontja, s forrspontja is magas, elbbi 1410º, utbbi 2680º.
Csak fmek olvadkban kpes olddni, vzben nem, savakkal szemben is ellenll. A fldkreg msodik leggyakoribb eleme, elemi llapotban nem tallhat a termszetben.
Az elektromossgot kevsb vezeti, de vezetkpessgt mr kis mennyisg szennyezsek is megnvelik.
Kmiai tulajdonsgai alapjn a nemfmes elemekhez tartozik; -OH vegyletei savasak, ktsei minden esetben kovalensek.
Vegyrtkhjn 4 elektron van, res d-szintjei rvn komplexkpz sajtsggal rendelkezik, ezltal a szigma-ktseinek, koordincijnak a szma hatra emelkedhet. Kznsges hmrskleten indifferens (csak a fluorral vegyl szilcium-tetrafluoridd, SiF4).
Mivel magasabb hmrskleten reakcikpesebb, gy 400-500C-on a tbbi halognnel is reakciba lp.
Vegyleteiben kovalens ktseket alkot. Nemfmekkel alkotott vegyletei molekulavegyletek vagy atomvegyletek. Oxidjainak szerkezete viszont mr az ionrcs fel mutatnak tmenetet. A fmekkel alkotott szilicidek tbbnyire kovalens kts atomvegyletek, rszben tvzetszerek.
Kvarcbl redukcival llthat el a kvetkez mdon:
SiO2 + 2Mg 2MgO + Si
Felhasznls: tvzetek, tranzisztorok, integrlt ramkrk, fnyelem stb.
Germnium
Szrke szn, ersen fnyl, igen rideg flfm, vegyi elem (jele Ge). Flvezet tulajdonsga miatt tranzisztorokban hasznljk.
Nevt Nmetorszg latin nevrl kapta (Germnia).
Segdanyag:
Ø Z. Orbn Erzsbet- Kmia III. osztly (tanknyv)
Ø Kmia 8 (tanknyv)
Ø http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/af/0/5023/26het_kemia_kemia26.html
(erLilla) | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
