�-Amerika

Felsz�ne h�rmas tagolts�g�:

1                                  Kanadai-�smassz�vum (pajzs, �sf�ld) Krist�lyos k�zetekb�l �ll ð sok �sv�nykincs tal�lhat� a felsz�n�n (�rc). Felsz�ne lepusztult, itt vannak a legid�sebb k�zetek. �szakon fedetlen (vas, vas�rc, nikkel, kr�m); D�len fedett (k�olaj, f�ldg�z) neh�zipar van k�z�tt�k.

2                                Appalache-hegys�g: F�ldt�rt�neti �id�ben keletkezett; r�ghegys�g. T�redezett, t�nk�s a felsz�ne. �sv�nykincs: feketek�sz�n.

3                               Szikl�s-hegys�g + Kordiller�k: medenc�k, fenns�kok, az �jid�ben keletkeztek. Vulk�ni tev�kenys�gek a jellemz�ek. �sv�nykincsek: sz�nes- �s nemes�rc.

K�zponti-s�ks�g:        - k�olaj, f�ldg�z

Mississippi-alf�ld:             -II-

                                 - foly�k �ltal felt�lt�tt ter�let

                                 - �-D-i ir�nyban nyitottà sarki szelek lejutnak d�lre

                                 - a forr� l�gt�megek is lejutnak à TORN�D�

�ghajlata:

Nagy r�szeà M�rs�kelt-�vezet

D�là Forr�-�vezet

�szakà Hideg-�v

                  6 

     �ghajlata �sszetett

K-Appalache-hegys�g befoly�solja az �ghajlatot: megfogja a nedves l�gt�megeketà a kontinens belseje sz�raz.

V�zgy�jt� ter�ltetek:     h�rmas tagolts�g�

                                   -Jeges-tenger

                                   -Csendes-�ce�n

                                   -Atlanti-�ce�n

�-Amerika N�PESS�Ge:

1492: Kolombusz Krist�f à Ni�a, Pinta, Santa Maria

Karib-szigetvil�gà azt hitte Indi�ba jutott à indi�nok

Amerigo Vespuccir�l kapta nev�t

�slakosok: indi�nokà vad�sz�, hal�sz�, gy�jt�get� �letm�d

Angolok betelepednek: gyarmatbirodalom

Angoloknindi�nok I h�bor�k, az indi�nokat az orsz�g belseje fel�; rezerv�tumokban �lnek

U.S.A.:

-a vil�gtermel�s 1/4-�t adja

-ben�pes�l�s K fel�l

-egyre t�bb a farm, ezeket vasutak k�tik �ssze

-munkaer�hi�nyà magas munkab�r

-g�pek, g�pes�t�sà az ipar gyorsan fejl�dik

-a nyersanyagig�ny n�à Latin-Amerik�b�l export�lj�k

-transznacion�lis v�llalatok: olyan multi c�g, amelynek egy orsz�g a sz�khelye �s a vil�gon   k�l�nb�z� helyeken vannak le�nyv�llalatai.

-Glob�l 500: az 500 legnagyobb transznacion�lis v�llalata (jelent�s r�sze amerikai)

Mez�gazdas�g:

-�lelmiszer �s takarm�ny export�rà vil�gpiac (k�lf�ld�n a legt�bbet adja el)

-2% lakoss�gnak mez�gazdas�ggal foglalkozik  

 -�vezetes k�pet mutat

K�zponti-s�ks�g: �szi b�za, tavaszi b�za, kukorica

Mississippi: f�ldimogyor�

Appalache: doh�ny

Florida: cukorn�d, citrusf�l�k

Kaliforniai v�lgy: �nt�z�tt gy�m�lcsf�l�k

Ipar:

Jellemz�i:         -szaktud�s

                        -technika

                        -term�kenys�g

                        -j� szervezetts�g

                        -min�s�g

                        -sok p�nzà kutat�s, fejleszt�s

Ipari k�rzetek:

Rozsda�vezet:

            -�K, Nagy-tavak t�rs�ge

-vas�rc, feketek�sz�n

            -II. VH. ut�n a vas, vas�rc szerepe jelent�sà el�ker�lnek a technikai tudom�nyok (g�n-, genetikai- �rkutat�s stb.) à el�t�rbe ker�lnek, a t�rs�g vesz�t gazdas�gi h�z�szerep�b�l.

V�rosok:          -Chicago

                        -Cleveland

                        -Pittsburgh

                        -Detroit

                        -Buffalo

D�li-k�rzet:

            -k�olaj, f�ldg�z

            -vegyipar

            -k�s�, k�n, foszf�t

            -olcs� �s sok villamos Eà alum�nium koh�szat

            -�ltetv�nyes gazd�lkod�sà gyapot, textilipar 

V�rosok:          -Dallas

                        -New Orleans

                        -Atlanta

                        -Houstonà �rkutat�s

Nyugati-k�rzet:

            -sz�nes- �s nemes�rc koh�szat

            -fafeldolgoz�sà pap�r, b�tor

            -rep�l�, atomipar

V�rosok:          -San Francisco

                        -San Diego

                        -Los Angeles

                        -Seattle

                        -Salt Lake City

(NAFTAà �szak-amerikai szabadkereskedelmi egyezm�ny)

Kanada

Ter�lete: 9,97 milli� km²  

                  30 milli� f�               I 3 f�/km²

⅓ erd�s�g: à faipar, legnagyobb fakitermel�. A kiv�gott fa r�nk�ket foly�h�l�zaton juttatj�k le. B�tor-, pap�r- �s cellul�zgy�rt�s, �p�t�ipar

Kanad�ban az egy f�re jut� E felhaszn�l�s a legnagyobb a vil�gon (v�zE!)

Pr�ri: f�ldg�z, k�olaj

Atomer�m�vekben ur�n�rc

Feldolgoz�ipar: vas�rc, r�z�rc D (Kanadai-pajzs)

Alum�nium koh�szata vil�gels� (nincs bauxit k�szlete a v�zenergi�hoz)

nikkel, cink, kobalt, azbeszt, k�lis�

nyelv: francia, angol

g�p-, pap�r- �s j�rm�gy�rt�s

Mez�gazdas�ga: kev�s a megm�velhet� ter�let �ghajlati adotts�gok miatt. Farmokon gazd�lkodnak, nagygazdas�gok vannak. �rpa, tavaszi b�za (exp.), kukorica, rozs, szarvasmarha, tejipar, vaj.

F�ldr�sz nagys�g� orsz�g.

Francia telepesek az indi�nokkal kereskedtek, akik eleny�sz� kisebbs�gek lettek. A 18. sz�zadban a britek uralkodtak.

A kanadai gazdas�g a gyorsan fejl�d� �zsiai piacokon l�tta j�v�j�t. �gy Eur�p�hoz f�z�d� k�tel�kei meglazulnak. Kanada tipikus bev�ndorl� orsz�g.

A kanadaiak    45% brit, ill. �r

                        29% francia                 sz�rmaz�s�

                          6% n�met

Ezen k�v�l nagy %-ban �lnek lengyelek, olaszok, magyarok, ukr�nok, skandin�vok. Kis l�tsz�mban k�naiak, jap�nok �s feket�k.

A kanadai lakoss�g fele-fele ar�nyban katolikus, ill. protest�ns. A vall�si kisebbs�gek: a g�r�g katolikus �s a zsid�s�g.

A mez�gazdas�g az orsz�g ter�let�nek alig 7%-�t adja. Korszer� a feldolgoz�ipara, a b�ny�szat; a mez�- �s erd�gazdas�gi nyersanyagokra �p�l. Fontos szerepet j�tszik az �lelmiszer �s fogyaszt�si cikk, a vegyi-, koh�szati-, f�mfeldolgoz�- �s az elektrotechnikai ipar. Ipari k�zpont Ontario, Qu�bec.

F�v�rosa: Ottawa.