Finnorsz�g

Oulu, Ii

Az Ezer T� Orsz�ga

Hatalmas kiterjed�s� feny�erd�k, krist�lytiszta foly�k �s tavak, harapnival� friss leveg� �s ritka term�szeti jelens�gek - Finnorsz�g Eur�pa egyik utols� olyan o�zisa, ahol a term�szet csaknem �rintetlen sz�ps�g�ben t�rul el�nk. A skandin�v erd�k ny�ri es� ut�ni illata, a szigetek ezrei k�z�tti haj�kir�ndul�sok hangulata, vagy a lappf�ldi t�j m�lt�s�gteljes csendje olyan felejthetetlen �lm�nyeket �g�r, melyeket m�shol aligha �lhet�nk �t.

Az " ezer t� orsz�ga " term�szetesen olyan skatulya, amelybe a val�s�g nem f�r bele. Nemcsak az�rt, mert legal�bb 180 ezer t� van, hanem az�rt is, mert a mindennapok Finnorsz�ga a k�ztudatban �l� elk�pzel�sekn�l sokkal v�ltozatosabb, �l�nkebb �s �rdekesebb. �ltal�ban els� tal�lkoz�skor nem olyan lehengerl�en kedvesek, mint a d�li orsz�gok lak�i, de ha egyszer valakit a bizalmukba fogadnak, akkor bar�ts�guk �szinte �s egy �leten �t kitart�.

Az orsz�g �s lakoss�g:

Finnorsz�gnak k�t hivatalos nyelve van, a finn mellett az orsz�g lakoss�g�nak hat sz�zal�k�t kitev� sv�d kisebbs�g nyelve is �llamnyelv (ennek t�rt�neti hagyom�nyai is vannak, hiszen Finnorsz�g 1809-ig a sv�d birodalom r�sze volt). Ebb�l ad�d�an p�ld�ul az �lelmiszerek neve finn�l �s sv�d�l is fel van t�ntetve a csomagol�son; D�l- �s Nyugat-Finnorsz�gban a k�z�p�letek nevei, a k�zleked�si t�bl�k, utcai feliratok stb. is k�tnyelv�ek. A t�rt�nelmi hagyom�nyok a n�vrendszerben is t�kr�z�dnek, nagyon sok finn a mai napig sv�d vezet�knevet visel (annak ellen�re, hogy 1906-ban, a finn t�rt�nelem legnagyobb n�vv�ltoztat�si akci�ja keret�ben mintegy sz�zezren cser�lt�k sv�d eredet� nev�ket finnre). Ez�rt sok telep�l�snek van sv�d neve is, pl. Helsingfors (Helsinki), Esbo (Espoo), Tammerfors (Tampere), Vanda (Vantaa), Åbo (Turku), Uleåborg (Oulu), Bj�rneborg (Pori), Villmanstrand (Lappeenranta). N�h�ny k�lf�ldi v�rosn�v finn alakja els� pillant�sra nehezen ismerhet� fel. Ilyen p�ld�ul Tukholma ’Stockholm’ K��penhamina ’Koppenh�ga’, Lontoo ’London’, Pietari ’Szentp�terv�r’.

 A mai Finnorsz�gban (1998-as adat) a k�vetkez� nyelveket besz�lik anyanyelvk�nt: finn (4.774.600), sv�d (284.700), orosz (20.400), �szt (9.300), cig�ny (7.000), angol (5.900), szom�li (5.300), arab (3.900). Finnorsz�g fontos kisebbs�gi nyelve, a lapp a rangsorban csak a 17. helyen �ll, 1700 f�vel. A magyart a statisztik�k szerint anyanyelvk�nt k�zel 800 f� besz�li Finnorsz�gban.

 1997-ben Finnorsz�g 452 telep�l�s�b�l 21 sz�m�tott sv�d nyelv�nek (ebb�l 15 a Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g k�z�tt fekv�, de az el�bbihez tartoz� Ahvenanmaa sziget�n), 42 pedig k�tnyelv� volt (egy telep�l�s akkor sz�m�t k�tnyelv�nek, ha a kisebb nyelvet legal�bb 8% vagy 3000 f� besz�li). Manaps�g a lakoss�g k�tharmada (3,4 milli� f�) lakik v�rosokban. Az orsz�g legnagyobb v�rosa term�szetesen a f�v�ros, Helsinki. Finnorsz�g ter�lete 338 145 km2 (3,5-sz�r nagyobb, mint Magyarorsz�g�). A n�ps�r�s�g 16 lakos/km2 (Magyarorsz�g� 108). A ritk�n lakott Lappf�ld n�ps�r�s�ge csak 3 f�/km2.

Az �ghajlat:

A janu�ri k�z�ph�m�rs�klet D�l-Finnorsz�gban -6 fok, Lappf�ld�n -13 fok. A j�liusi k�z�ph�m�rs�klet D�l-Finnorsz�gban 17 fok, Lappf�ld�n 14 fok. A legt�bb csapad�k augusztusban esik, a legkevesebb m�rciusban. Lappf�ldet okt�ber v�g�t�l, Kuusamo k�rny�k�t november v�g�t�l, Turku vid�k�t december v�g�t�l bor�tja h�. Finnorsz�g leg�szakibb r�sz�n (Utsjoki �s Nuorgam vid�k�n) ny�ron m�jus 16.–j�lius 28. k�z�tt nem nyugszik le a nap, t�len viszont november 24.–janu�r 17. k�z�tt nem kel fel.

Finnorsz�g vizei:

Finnorsz�g ter�let�nek 9,9 sz�zal�k�t bor�tja v�z, legnagyobb tava Saimaa, mely 4400 km² �s 13.700 szigetet foglal mag�ba. A tengerpart hossza 36.000 km, 80.000 szigettel. Leghosszabb foly�ja 552 km, ez a Kemijoki.

Iskolarendszer:

A finn �ltal�nos iskol�ban k�telez� a sv�d nyelv tanul�sa, amely nem idegen nyelvnek, hanem �n. m�sodik hazai nyelvnek sz�m�t. A felm�r�sek szerint az �ltal�nos iskola fels� tagozat�ban �s a k�z�piskol�ban a di�kok �tlagosan 2,4 nyelvet tanulnak (az eur�pai uni�s �tlag 1,3): 99% tanul angolul, 33% n�met�l, 11% franci�ul. A 18–64 �ves koroszt�ly 72%-a azt vallja, hogy legal�bb egy idegen nyelven elboldogul (66% angolul, 55% sv�d�l, 29% n�met�l, 8% franci�ul, 5% oroszul).

Magyar szakot a helsinki, a turkui �s a jyv�skyl�i egyetemen lehet v�gezni. E h�rom fels�oktat�si int�zm�nyben hivatalos, a magyar �llam �ltal kik�ld�tt lektor m�k�dik. Ezeken k�v�l magyaroktat�s folyik m�g az oului �s a tamperei egyetemen is, illetve sz�mos n�piskol�ban, esti tanfolyamokon, a finn–magyar bar�ti k�r�kben, valamint a klaukkalai gimn�ziumban.

Finnorsz�gban a gyerekek �ltal�ban h�t�ves korukban mennek az iskol�ba. Az �ltal�nos iskola als� tagozata (peruskoulun ala-aste) hat �ves, a fels� tagozat (yl�aste) pedig h�rom. A gimn�zium �ltal�ban h�rom �ves. Finnorsz�gban �sszesen 20 egyetem �s 16 f�iskola m�k�dik. A legnagyobbak k�z� tartozik a helsinki egyetem (Helsingin yliopisto) 34 000 di�kkal, a turkui egyetem (Turun yliopisto, 16 000 di�k), a tamperei egyetem (Tampereen yliopisto, 15 000 di�k), az oului egyetem (Oulun yliopisto, 13 000 di�k) �s a jyv�skyl�i egyetem (Jyv�skyl�n yliopisto, 12 000 di�k) (1998-as adatok.

Finn �nnepek, hagyom�nyok:

A legjelent�sebb �llami �nnep a f�ggetlens�g napja (Finnorsz�g 1917. december 6-�n v�lt f�ggetlenn�). Rendk�v�l fontos �nnep a vappu (m�jus 1.) �s a Szentiv�n-�j (juhannus). El�bbi a munka �s a di�ks�g �nnepe, amikor a v�rosokban, falvakban hajnalig tart� mulatoz�ssal �nneplik a tavasz bek�sz�nt�t, ut�bbi pedig a leghosszabb ny�ri napon tartott �nnep, amelyet mindenki igyekszik a v�rosok zaj�t�l t�vol fekv� nyaral�kban meg�lni. Finnorsz�gban az �nnepek tisztelet�re �ltal�ban felvonj�k a nemzeti z�szl�t. A „z�szl�s �nnepek” a k�vetkez�k:

·        Runeberg napja (02.05.)

·        a Kalevala napja, a finn kult�ra �nnepe (02.28)

·        Agricola napja, a finn nyelv �nnepe (04.09)

·        a h�bor�s veter�nok napja (04.27)

·        vappu, a munka �nnepe (05.01)

·        Snellmann napja, a finn nemzeti eszme �nnepe (05.12)

·        any�k napja (m�jus m�sodik vas�rnapja)

·        a h�bor�ban elesett h�s�k �nnepe (m�jus harmadik vas�rnapja)

·        a honv�delmi er�k �nnepe (06.04)

·        juhannus; a finn z�szl� �nnepe (06.20–26. k�z�tti szombat)

·        Leino napja, a k�lt�szet �s a ny�r �nnepe (07.06)

A „z�szl�s �nnepek” folytat�lagosan:

·        Kivi napja, a finn irodalom �nnepe (10.10)

·        az ENSZ napja (10.24)

·        a sv�d nyelv� kult�ra �nnepe (11.06)

·        ap�k napja (november m�sodik vas�rnapja)

·        a f�ggetlens�g napja (12.06)

Mint a list�b�l kit�nik, t�bb olyan �nnep van, amely a finn kult�rt�rt�net nagy alakjaihoz k�t�dik: Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) k�lt�, a nemzeti romantika vez�ralakja, a finn himnusz sv�d sz�veg�nek szerz�je; Mikael Agricola (kb. 1510–1557), hit�j�t�, bibliaford�t�, a finn irodalmi nyelv megteremt�je; Johan Vilhelm Snellman (1806–1881), filoz�fus, �llamf�rfi, a finn nemzeti t�rekv�sek els� �lharcosa; Eino Leino (1878–1926) k�lt�, az �jromantika legjelent�sebb k�pvisel�je �s Aleksis Kivi (1834–1872) �r�, a finn nyelv� irodalom atyja.

Rokon nyelvek-e a magyar �s a finn?

A magyar nyelvet jelenleg legink�bb az �gynevezett finnugor nyelvcsal�dhoz osztj�k be. Ehhez a nyelvcsal�dhoz, a finn �s az �szt mellett, olyan nyelveket sorolnak be, amelyeket Szib�ria �szaki r�sz�n besz�lnek. Hogy a magyar nyelv esetleg rokonnyelve lehet az �szaki nyelveknek, azt ar�nylag k�s�n, a tizennyolcadik sz�zadban fedezt�k fel. Magyarorsz�gon ez a felfedez�s nem lett egyszerre �ltal�nosan elfogadott. Eg�szen a tizenkilencedik sz�zad m�sodik fel�ben a magyarok azt gondolt�k, hogy a k�z�p-�zsiai szk�ta n�pekt�l sz�rmaznak. Azt gondolt�k, hogy nyelv�k rokona olyan keleti nyelveknek, mint a t�r�knek vagy a mongolnak. Ezt vallott�k a k�z�pkori magyar kr�nik�k is.

Nem magyarok hozt�k el�sz�r kapcsolatba a magyar nyelvet a finnel. Az els� terjedelmes �r�s, amely a magyar nyelv �szaki rokons�g�t megeml�ti a sv�d Philip Johan Strahlenberg k�nyve. A sv�d tiszt ezt a k�nyv�t 1730-ban adta ki Stockholmban. Strahlenberg 1709-ben, mikor az oroszok megvert�k a sv�deket a Poltavai �tk�zetn�l orosz fogs�gba ker�lt. A tizenh�rom �ves fogs�ga alatt lehet�s�get kapott, hogy kutassa �szak-Eur�pa �s Szib�ria kult�r�j�t, t�rt�nelm�t, nyelveit. A k�nyv mell�kletk�nt k�zz�tett sz�jegyz�kben, az �n. Harmonia Linguarum, Strahlenberg hatvan magyar sz�t sorol fel, hasonl�t �ssze �tvennyolc finnugor ellenp�rj�val. Manaps�g ezt a Strahlenberg-f�le list�t m�r nem lehet komolyan venni. Bakay Korn�l r�g�sz nemr�g nagyon helyesen mutatott r� arra, hogy a list�n szerepl� szavak egy r�sze pontotlan, eltorzult vagy egyszer�en nem is l�tezik a magyar nyelvben.

A magyar nyelv �szaki rokon�t�s�val n�h�ny n�met tud�s is foglalkozott, akik az 1737-ben alap�tott G�ttingai Egyetemen tan�tottak. Johann Eberhard Fischer (1697-1771), az Orosz Tudom�nyos Akad�mia tagja, 1733-1734 k�z�tt r�szt vett a Nagy �szaki Felfedez� �ton, Fischer err�l sz�molt be a k�nyv�ben. A magyarok, vogulok, osztj�kok, finnek rokons�g�t azzal pr�b�lta bizonygatni, hogy ezeknek a nyelveknek k�z�s szavai vannak. A Vocabularium Sibiricum, azaz Szib�riai Sz�jegyz�kben, melyet a m�sodik Kamcsatkai Felfedez� �ton �ll�tott �ssze 1739-ben 158 magyar sz�nak etimol�gi�j�t adja meg.

A tizennyolcadik sz�zad v�g�t�l magyar kutat�k is ki�lltak a magyar nyelv �szaki rokons�ga mellett. 1769-ben VII. Kriszti�n norv�g �s d�n kir�ly M�ria Ter�zia (1740-1780) osztr�k cs�sz�rn�t megk�ri arra, hogy bocs�tson rendelkez�s�re n�h�ny csillag�szt, akik majd megfigyelik Venusz bolyg�t Vard� sziget�n, Norv�gia leg�szakibb pontj�n. M�ria Ter�zia a magyar csillag�szt Hell Miks�t b�zza meg azzal, hogy ezt az �szaki exped�ci�t szervezze meg. Mivel Hell hallott valamit a magyar-finn-lapp nyelvrokons�gr�l, mag�val vitte a csillag�szt Sajnovics J�nost, jezsuita szerzetest�rs�t, a k�rd�st r�szletes kutat�sa c�lj�b�l. Az utaz�suk el�tti �vben Sajnovics m�r tanulm�nyozta a magyar-lapp nyelvrokons�got, 1770-ben jelentette meg. k�nyv�t, amelyben sz�z�tven 'k�z�s' magyar-lapp sz�t sorol fel. A finnugrista Lak� Gy�rgy szerint Sajnovics azonban csak 114 sz�t tal�lt. Ebb�l a finnugrist�k ma m�r csak negyvenet ismernek el mint k�z�s magyar-lapp sz�t.

Ezek ut�n m�g t�bben is megpr�b�lkoztak a magyar nyelvet az �szaki nyelvekkel rokon�tani- t�bb-kevesebb sikerrel. Azt mindenf�lek�ppen kijelenthetj�k, hogy valamilyen szinten van k�z�s eredet a finn �s a magyar nyelv k�z�tt. Azonban manaps�g az vehet� ink�bb �szre, hogy az �szaki n�pek nem igen akarj�k elfogadni ezt a k�z�s m�ltat- hogy mi lehet az oka ennek, az k�rd�ses. Mindenesetre nek�nk, magyaroknak, j�les� �rz�s, hogy eged�l�ll� nyelv�nknek akad rokona a vil�gon, m�gha az ennyire t�voli is.

Ii:

Ii �szak-Finnorsz�gban, Oulu megy�ben fekszik a Botteni-�b�l partj�n, 40 km-re a t�le d�lre fekv� Oulu-t�l. 100 km-re helyezkedik el Sv�dorsz�gt�l �s 700 km-re Helsinkit�l. K�r�lbel�l 6.300 lakosa van Ii-nek. K�z�piskol�ja, a Jokisuuntie, Dunaharaszti gimn�zium�nak testv�riskol�ja 1995 �ta. M�s orsz�gokkal, m�s iskol�kkal is tartj�k a kapcsolatot, �gy mint Norv�gi�val (Lillesand) vagy �ppen Oroszorsz�ggal (Kronstadt).

Oulu megye

Felhaszn�lt irodalom:

• Makkay, J�nos. 1998. Az indoeur�pai nyelv� n�pek �st�rt�nete. Budapest.
• Matics�k S�ndor �s Anna Tarvainen: Finn nyelvk�nyv c. m�ve (Kossuth Egyetemi Kiad�, Debrecen, 2003.)
• Finnugor kalauz, szerk. Csepregi M�rta, �rt�k Bereczki G�bor et all., Panor�ma, Bp., 2001.
• Finland c. k�nyv, �rta: Paul Harding, Jennifer Brewer, Lonely Planet kiad�, Ausztr�lia, 2003.
• Ii v�ros hivatalos honlapja