Okt�ber 20-�n, a reggel nyolc �ra huszonn�gy perckor Dunaharasztira �rkez� helyi �rdek� vas�ton gy�lt�nk �ssze. A kor�bban felsz�ll�k r�vid haboz�s ut�n a m�sodik kocsiba sz�lltunk, hogy az eg�sz oszt�ly ott tal�lkozzon.

Ha nem is az eg�sz oszt�ly, mi, l�nyok megtal�ltuk a megbesz�lt kocsit �s egy b� f�l �ra, kegyetlen utaz�s v�rt a mellett�nk helyet foglal� utasokra.

J� p�ran torkunkat f�jlaltuk, ami�rt sz�ves k�sz�netet mondtunk Zs�nek �s a Budai v�rnak, de b�neiket helyrehozta a kiosztott m�zes negr�kkal.

 Az �t alatt megl�togatott benn�nket oszt�lyf�n�k�nk is; de l�togat�sa nem volt c�ltalan. Ellen�rz�nket k�vetelte, melyben v�lhet�en felfedezni �hajtotta a sz�l�i enged�lyek sokas�g�t, mely arra vonatkozott, hogy a Terror H�za megtekint�se ut�n, egyed�l, vagyis tan�ri fel�gyelet n�lk�l a v�rosban maradhatunk. Ezzel egy kis probl�m�nk ad�dott, pontosabban Erik�val esett meg az a technikai mal�r, hogy egy sor sem jelent meg az eml�tett dokumentumban az otthoniak �ltal.

Of�nk sajn�lkozva megjegyezte, hogy ez esetben Erika a tan�ri kar egy jelent�s r�sz�vel k�nytelen a hazautaz�st megejteni, de erre Erika �rthet� m�don nem volt hajland� v�llalkozni. Ehhez m�rten s�rg�sen felcs�rgette anyuk�j�t, aki egy perces telefonbesz�lget�s alatt rendezte az �gyet oszt�lyf�n�k�nkkel. Erika ezt hallva megnyugodva d�lt h�tra az �l�s�n.

Azt�n afel�l �rdekl�dt�nk oszt�lyunk f�n�k�t�l, hogy mik�ppen fogunk eljutni az Andr�ssy �t 60. sz�m al�, mire azt a v�laszt kaptuk, hogy elvillamosozunk a V�gad� t�rig, �s ut�na kis f�ldalattival az Oktogonig.

Mi bezzeg l�zadtunk –mint mindig, s mint mindig, most is jogosan- , hogy egyszer�bb �s jegysp�rol�sabb lenne a n�gyeshatossal menn�nk. Vita n�lk�l ezt az �gyet a V�g�h�dig elhalasztottuk.

Azalatt a r�pke 10 perc alatt, m�g of�nk a mi t�rs�g�nkben tart�zkodott, sz�t ejtett�nk m�g tov�bb� tan�r, pontosabban oszt�lyf�n�k lev�lt�sr�l- ami nem esed�kes, mivel tavaly �jabb k�t �vvel hosszabb�tottuk meg a mand�tum�t- ,oszt�ly lead�sr�l –amit persze kik�rt�nk magunknak- �s egy�b nyal�nks�gokr�l.

Ezut�n oszt�lyunk feje megk�sz�nte a besz�lget�st �s t�vozott a szomsz�dos kocsiba, mondv�n „H�tha ott is kapok cukrot.” . H�t igen. A m�zes negr�.  

Az elk�vetkezend� percekben hangosan meg�r�ltek p�ran D�rink ur�nak csapatt�rsa l�tv�n, de voltak (voltunk ketten) akik ezt nem tartott�k t�l lelkes�t�nek.

Zs� halkan igyekezett tudtunkra hozni, hogy a mellett�nk �ll� babakocsis apuka (A kisgyerek volt benne a babakocsiban, val�sz�n�leg a babakocsit tart� f�rfi lehetett az apuk�ja. Term�szetesen erre nincs semminem� inform�ci�m,de a k�r�lm�nyek azt az �rz�st keltett�k bennem, hogy rokoni sz�lak f�zik egym�shoz a gyereket �s a f�rfit.). Sz�val ennek az apuk�nak Zs� �szrev�tele szerint igen sz�p k�k szemei voltak –rem�lhet�leg m�g vannak is, mert ebben nagyon is igaza volt oszt�lyt�rsunknak. Csak �ppen mondhatta volna hangosabban is, �gy nem k�rdez�nk vissza r� ord�tva-, megjegyzem, �gy t�nt az apuka nem igen �szrev�telezte az akci�t.

De m�g mindig nem voltunk ahhoz el�g v�r�sek, hogy lesz�lljunk. �gy utaztunk tov�bb. Reni el�vette nekem sz�nt csokijait, melyet testv�riesen elosztottunk magunk k�z�tt. Csak miut�n elfogyasztottuk �ket, akkor jelentette be Reni, hogy ezekben a csokikban hozta be az orsz�gba a mad�rinfluenz�t. K�sz�nj�k.

Teh�t a kir�ndul�s els� r�sze kellemesen, r�h�g�st�l nem mentesen telt a tizenegy�s l�nyok r�sz�re. Ezt m�g az a t�ny sem �rny�kolta be, hogy az �ltalunk nem �ppen kedvelt t�zb�vel voltunk k�nytelenek utazni a kettes villamoson.

Ahol udvariasan le�lt�nk az �l�sekre mindenki el�tt. Ments�g�nkre legyen sz�lva, nem j�tt senki olyan, akinek sz�vesen �tadtuk volna a hely�nket. Sz�p kis ments�g.

K�zben le lett�nk szavazva �s nem a Bor�ros t�ri meg�ll�n�l k�sz�lt�nk elhagyni villamosunkat, hanem a V�gad� t�ren, ami ellen pr�b�ltunk ism�t l�zadni, de kev�s sikerrel. Igazunk azonban bebizonyosodott, hogy mikor is az �ltalunk javasolt meg�ll�hoz �rkezt�nk, ahelyett, hogy lesz�lltunk volna, a v�ros �sszes utazni v�gy� embere felsz�llt a m�r �gy is emberekt�l duzzad� j�rm�re. Jellemz�.

Az utaz�s k�zben k�sz�lt p�r k�p meggy�t�rt fejeinkr�l �s a T�megr�l. V�g�l nagy megk�nnyebb�lten lez�dultunk a j�rm�r�l, aminek k�vetkezt�ben az majdnem felemelkedett.

A V�r�smarty t�ren kocsin utaz� p�lmaf�kat l�ttunk, ami el�g kedvlohaszt� volt jelezve, hogy ennek a ny�rnak is v�ge. Pontosabban jelezve azoknak, akik erre m�g nem j�ttek r�.

A tizenegy�s l�nyok egy r�sze hat�rozottan orient�l�dott a lej�r� fel�, s lekezelve jegyeit, megv�rva a tan�ri enged�lyt, a meg�rkez� j�rm�be �z�nl�tt�nk.

Igen �m, de a csoport fel�t elz�rt t�l�nk a bez�r�d� ajt�, mely term�szetesen el�tte f�ls�rt� s�pol�ssal jelezte z�r�d�si sz�nd�k�t. Nevetve integett�nk p�rul j�rt t�rsainkon, nem is sejtve, hogy az�rt akadt a mi j�ratunkon is tan�r.

Ezt �szrev�ve m�r cseppet sem volt buli a dolog, s hal�lra untan v�rtuk ki azt a k�t percet, m�g a t�bbiek meg�rkeztek.

Ekkor ugye m�r az Oktogonon voltunk, amit�l „csak k�t k�p�sre van” a Terror H�za.

De persze ez se ment olyan sim�n, f�l t�zkor voltunk ott, �s kb. csak t�zkor sz�nd�koztak minket beengedni. �ppen ez�rt fogtuk magunkat, s le�lt�nk a padokra- ett�nk, ittunk, mulatoztunk, s b�multuk a l�baink el�tt k�zleked� forgalmat.

Azt�n t�zkor megesett rajtunk a sz�v�k, �s beengedtek benn�nket. A f�l oszt�lyunk m�r egyszer volt a Terror H�z�ban, nek�nk ez�rt, az oszt�ly m�sik fel�nek pedig az ismeretlen miatt szorult �ssze a gyomrunk az el�t�rben vet�tett kis film l�tv�n. 

A m�zeum megtekint�se ut�n az oszt�ly hatmilli� fel� rebbent sz�t, �gy a tov�bbi esem�nyek besz�mol�it mindenkit�l k�l�n aj�nlatos k�rdezni!